Az EU-ban az energiapolitika nem kerülhet az ideológia fogságába

Ideológiával nem lehet fűteni , ezért az EU-ban alapvetőnek kellene lennie, hogy az energiapolitika ne kerüljön ideológiai fogságba, és a tagállamok dönthessenek saját energiamixükről – jelentette ki Zsigmond Barna Pál, az Európai Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn Brüsszelben.

Az EU-s tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján  az államtitkár elmondta: Magyarország és Szlovákia a kezdetektől ellenezte, és a Tanácsban is a RePower EU rendelet ellen szavazott, amelynek célja az orosz földgáz és kőolaj kivezetése az Európai Unió energiamixéből.

Hangsúlyozta: a rendelet elfogadhatatlan Magyarország számára, mert kockára teszi az ország energiabiztonságát, tovább növeli az energiapiac kiszámíthatatlanságát, és újabb bizonyítéka az EU elhibázott szankciós politikájának. Véleménye szerint a döntés a békéhez vezető utat is elzárja.

Zsigmond Barna Pál rámutatott: a magyar kormány az elmúlt évek rendkívüli intézkedései közepette is megvédte a magyar emberek rezsijét, rezsistopot vezetett be, így a magyar családok Európa legalacsonyabb rezsidíját fizethetik. Példaként említette, hogy egy újpesti választópolgár 2025-ben rezsicsökkentett díjjal 187 015 forintot fizetett gázfogyasztásra, míg enélkül ugyanennek a költsége 2 millió 92 ezer 696 forint lett volna, vagyis több mint ezer százalékkal nagyobb összeg.

Az államtitkár szerint ezek a számok is mutatják, milyen drasztikusan emelkedne a rezsiköltség, ha az orosz gázt kivezetnék az energiamixből.
Bejelentette:Magyarország pert indít az Európai Unió Bíróságán a Tanács és az Európai Bizottság ellen a RePower EU rendelet miatt.

A jogi fellépés három pillérre épül:

1. Elsőként arra, hogy az energiamix meghatározása az uniós szerződések alapján tagállami hatáskör, ezért nem tekinthető uniós kompetenciának.
2. Másodszor a döntést kereskedelempolitikai lépésnek minősítették, így megkerülték az egyhangúság követelményét, holott megítélésük szerint ez valójában szankciós politika, amelyhez egyhangú tagállami döntésre lenne szükség.
3. Harmadrészt az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyta saját korábbi hatásvizsgálatát, amely szerint a gyors kivezetés különösen a tengertől elzárt országok – például Magyarország és Szlovákia – számára súlyos károkat okozhat, ugyanakkor nem készült részletes elemzés a következményekről.

Zsigmond Barna Pál szerint a rendelet több általános uniós jogelvet is sérthet, így a szolidaritás, a szubszidiaritás és a jogbiztonság elvét, különösen a hosszú távú szerződések miatt.

Közölte: Magyarország ezeket a kérdéseket bíróság elé viszi, és szeretné érvényesíteni igazát. Megjegyezte: Szlovákia is fontolgatja, hogy hasonló lépést tesz.

Zsigmond Barna Pál az uniós bővítés kapcsán kiemelte, hogy újabb kormányközi konferenciát tartottak Montenegró ügyében, ami fontos lépés az ország csatlakozási folyamatában. Emlékeztetett arra is, hogy a magyar EU-elnökség egyik fő prioritása a nyugat-balkáni országok integrációjának előmozdítása volt, amelyhez Magyarország új lendületet adott.

Hangsúlyozta: stratégiai, biztonsági és gazdasági érdek, hogy a hat nyugat-balkáni ország mielőbb csatlakozzon az EU-hoz. Montenegrót a régió éltanulójának nevezte, amely komoly előrelépéseket tett, és példát mutat a térség többi országának.

Az államtitkár kitért Ukrajna csatlakozásának kérdésére is, amely szerinte túl gyakran kerül előtérbe az uniós vitákban. Úgy fogalmazott: a bővítésnek érdemalapúnak kell maradnia, Ukrajna pedig jelenleg nem felel meg a feltételeknek. Véleménye szerint egy háborúban álló ország felvétele nem szolgálná az EU érdekeit, ráadásul a koppenhágai kritériumok sem teljesülnek.
Bírálta azokat az elképzeléseket, amelyek Ukrajna gyors csatlakozásáról szólnak, miközben a nyugat-balkáni országok évtizedek óta várnak az uniós tagságra. Hangsúlyozta: először békére van szükség Ukrajnában, és csak ezt követően lehet érdemben foglalkozni az integráció kérdésével.