Magyarország nem fizeti meg a háború árát – határozott fellépés Brüsszel túlkapásaival szemben

Az elmúlt időszakban Brüsszelben olyan döntések és tervek születnek, amelyek nyíltan és gátlástalanul az európai emberekre – köztük a magyar családokra – akarják átterhelni egy elhibázott háborús politika árát. Ukrajna finanszírozása mára régen túllépett a humanitárius segítségnyújtás keretein: egy ideológiai és gazdasági programról van szó, amelynek költségeit Brüsszel az európai polgárokkal akarja megfizettetni. Ezt Magyarország nem tűri el.

A kormány által nyilvánosságra hozott, Ukrajna uniós finanszírozásáról szóló jelentés világosan, számokkal alátámasztva mutatja meg, milyen irányba akarják sodorni Európát. Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter egyértelművé tette:

„Nyilvánosságra hoztuk a jelentést, amelyet Ukrajna uniós finanszírozásáról készítettünk.”

A dokumentum leleplezi Brüsszel politikájának valódi természetét. Eszerint az Európai Unió és tagállamai 2022 óta mintegy 193,3 milliárd eurót juttattak Ukrajnának különböző jogcímeken. A helyzet abszurditását jól mutatja Bóka János megállapítása:

„Az elmúlt három évben Ukrajna Brüsszeltől nagyjából háromszor annyi pénzügyi forrást kapott, mint amennyi támogatás Magyarországnak az uniós csatlakozása óta összesen jutott.”

Ez nem vélemény, hanem tény. És ennek az árát most a magyar emberekkel akarják megfizettetni. A jelentés számításai szerint egy újabb, 800 milliárd dolláros ukrán finanszírozási igény elfogadása

„minden magyar család számára 1,3 millió forintot meghaladó terhet jelentene.”

Ez elfogadhatatlan. Ez nem szolidaritás, hanem pénzügyi zsarolás.

Brüsszel mindeközben nem a béke felé mozdul el, hanem tovább mélyíti a válságot. A jelentés világosan rögzíti, hogy

„az Európai Bizottság az európai szemeszterben eddig megfogalmazott ajánlásai és megindított kötelezettségszegési eljárásai alapján egyértelmű elvárásokat fogalmaz meg”

a tagállamokkal szemben.

Ezek az „elvárások” valójában durva beavatkozások a nemzeti szuverenitásba: az otthonteremtési támogatások, a CSOK, a kedvezményes lakáshitelek és az illetékmentesség megszüntetése; a 13. havi nyugdíj megnyirbálása vagy eltörlése; adóemelések és progresszív személyi jövedelemadó bevezetése; valamint a rezsicsökkentés felszámolása és az energiatámogatások megszüntetése. Ezek nem szakmai javaslatok, hanem politikai diktátumok.

Magyarország kormánya ebben a helyzetben nem hátrál meg. Nem mondunk nemet a felelős segítségnyújtásra, de határozott nemet mondunk a háborús logikára, az adósságspirálra és a korlátlan pénzszórásra. Nem engedjük, hogy az Európai Unió vezetése mások hibás döntéseinek számláját a magyar emberekkel fizettesse meg. Nem fogadjuk el, hogy Brüsszel számára a háború finanszírozása fontosabb legyen, mint az európai családok biztonsága.

A kormánypártok felelőssége ma egyértelmű: meg kell védeni Magyarország szuverenitását, gazdasági stabilitását és társadalmi vívmányait. Kiállunk amellett, hogy a magyar emberek jövőjéről Magyarországon döntsenek, nem brüsszeli irodákban. Nem kérünk megszorításokból, nem kérünk családellenes ideológiákból, és végképp nem kérünk abból, hogy Magyarország egy elhúzódó háború pénzügyi kiszolgálója legyen.

A mi álláspontunk világos és nem változik: békét akarunk, biztonságot akarunk, és megvédjük mindazt, amit az elmúlt években a magyar emberekkel közösen felépítettünk.

Magyarország érdeke az első – most, holnap és a jövőben is!

Fidesz, a biztos választás!